2013. április 7., vasárnap

Amikor az iskolának van értelme

Sziasztok!

Hiába járok már lassan 20(!) éve iskolába (iskolákba, pontosabban) nem sokszor éreztem úgy, hogy amit éppen tanulok az  olyan dolog, aminek hasznát tudom majd venni az életben. Persze az évek múlásával kiderült, hogy igenis volt értelme a tanulásnak, de abban a pillanatban, amikor tanultam, nem gondoltam így. Természetesen voltak olyan anyagrészek, amiknél éreztem, hogy fontosak, de a tanulás folyamata mégsem volt élvezetes. Aztán beiratkoztam az új szakomra, és ami az első félév során még csak érlelődött bennem az, amit tegnap ténylegesen, hangosan, komolyan gondolva kimondtam K-nak: “Ez az amit egész, tanulással töltött életemben kerestem, ez az, ami igazán nekem való, ezzel tudnék egész életemben foglalkozni.” Egyszer mindenkinél elérkezik ez a felismerés (nem feltétlenül tanulás terén), és örülök, hogy nálam ennyi év után végre itt van.

2 A felismerést az elmúlt napoknak köszönhetem. Először is, ahogy azt az előző bejegyzésemben is írtam, zh-m volt pénteken, amire, mint sajnos mindig, az utolsó napokban kezdtem el készülni (a helyes időbeosztást még tanulnom kell). A tanulás mellett még egy beadandót is meg kellett írnom ugyanahhoz a tárgyhoz. Szerda este kezdtem bele Kovács Zoltán tanár úr könyvének és videóanyagainak bújásába. Már az előző féléves órájára is hasonló módon készültem fel. Írt egy könyvet, amelynek lényege, hogy a tanár “a könyvben van”. Azaz olyan az egész felépítése, mintha órán ülnénk. Olvasom a sorokat, amelyek mellett különböző jelek, kiegészítések vannak. Ha például nagyon fontos az adott gondolat egy (vagy több) felkiáltó jel van mellette, ha egy weboldalon kiegészítő információ olvasható, akkor a www jel alatt a weboldal elérhetősége van.844512_5A könyv direkt levelezős hallgatókra lett kifejlesztve, hiszen az órákon egyszerűen nincs lehetőség kitérni mindenre (az óráink úgy vannak a félévben, hogy egy tárgyra jut egy hétvége, ami összesen 10-12 órát jelent). A tankönyvekkel általában az a probléma, hogy nem tudom eldönteni, hogy mi az amit feltétlenül meg kell tanulnom, itt viszont minden eszköz megvan arra, hogy ki tudjam szűrni a lényeget. Az egyes fejezetek végén általában a témához kapcsolódó számítási feladatok kapnak helyet, utána pedig ellenőrző kérdések segítenek abban, hogy megtudjuk, mennyit sikerült elsajátítani az anyagból. A könyv mellett a tárgyhoz készült egy röpke 4 órás videó is, amelyben kapcsolódó kép-és videóanyagok segítik a megértést. Az, hogy látom és hallom is a tanulnivalót, úgy hogy közben bármikor kikapcsolhatom/lehalkíthatom a tanárt nagyon üdítő is egyben :). Ha ez még nem lenne elég a tanár úr sok, ténylegesen megtartott órája alatt készített, hanganyagot is megoszt velünk, amelyek segítségével visszahallgathatom a saját órai példánk levezetését.

A sok tanulássegítő eszköz nálam azt eredményezi, hogy élvezem a tanulást, ami valljuk nem gyakori jelenség a tanulók körében. Ha ráveszem magam, hogy leüljek, tanuljak, akkor nincs megállás. Úgy hiszem, a pénteki zh-m eredményén meglátszik majd a kedv :)

Amikor tavaly K-nak mutattam K.Z. módszerét és felvetettem neki, hogy ez mennyire hasznos lenne a mérnököknél is, annyi volt a válasza, hogy ehhez az kéne, hogy a kar tanárai akarják, hogy a hallgatóknak jobb legyen, no comment.

A másik tényező, ami miatt kimondtam, amit kimondtam, az a pénteki és szombati Üzleti szimuláció óránk volt. Lényegében nem vettünk semmi újat, hanem az eddig tanult ismereteket mélyítettük el az alkalmazásuk útján. Az óra elején két csoportra, két vállalatra osztott minket Csizmadia tanár úr. A két vállalat egy terméket gyártott egy saját, egy idegen (ami az ellenfélé) és egy közös piacra. A játékot negyed éves időszakokon keresztül játszottuk, minden negyedév termelését, beruházásait és fejlesztéseit az előző negyedévi jelentés alapján terveztük meg. Az egyes időszakok közt instrukciókat kaptunk, hogy milyen mutatószámokat érdemes figyelni, milyen diagramokat készítsünk el. Közben ki kellett dolgoznunk a vállalati stratégiánkat, kialakultak a vállalaton belüli szerepek, a döntéshozatal módja. Egész jól haladtunk, lépésről lépésre igyekeztünk betörni az ellenfél saját piacára, ügyes marketing stratégiával és az árképzéssel. Miközben sokat költöttünk beruházásokra, kapacitásnövelésre. Aztán a másik vállalat is feléledt, és kicsit kicsúszott a kezünk közül az irányítás, de talpra álltunk, és a játék végére elég kiegyenlített lett a küzdelem. A két nap a játékkal úgy elment, hogy nem az volt, hogy te Úristen, mikor lesz már az órának vége, hanem hogy ne mááár, vége van az órának :). A végén mindkét csapat elnöke feltárta a vállalat stratégiáját, a döntések indoklását és kérdezhettünk egymástól, hogy ti miért ezt léptétek ebben az időszakban. A feladatnak a szimuláción kívül rendkívül nagy csapatépítő ereje volt, valamint sikerélményt is adott. Imádtam <3

Nálatok már elérkezett a felismerés, hogy mit szeretnétek igazán az életben? Mi volt az a mozzanat, ami világossá tette számotokra?

Köszönöm, hogy benéztetek hozzám, ne feledjétek, ma gazdára talál az Undress Me Too :)

Szép napot.

Réka

. -címkék: ,

9 megjegyzés:

  1. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember azt csinálja majd egész életében, amit igazán szeret, különben teljesen 'beleőrül' a munkájába. Örülök, hogy megtaláltad a neked tetsző szakmát :)
    Elég ijesztő belegondolni, hogy hány évig is tanulunk (én 16 évnél járok, de még hátra van másfél) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem egész életünkben tanulni fogunk, nagyon nincs is más választás, mert folyamatosan fejlődni/haladni kell a korral. Én is nagyon örülök, hogy megtaláltam :)

      Törlés
  2. Hát hál' istennek nekem sikerült ezt úgymond elsőre megtalálnom. Én szeretek mérnök lenni. :)
    Szeretem a mechanikát meg hajtásokat meg mindenféle gépészettel kapcsolatos dolgot. Tök jó, hogy a szakmámban dolgozhatok és azt csinálom, amit szeretek. :)

    Amúgy tényleg jobb lenne ha lennének ilyen segédanyagok, de K.-nak teljesen igaza van, hogy nem akarják, hogy a hallgatóknak jobb legyen, csak pár kivételről tudok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is szeretek mérnök lenni, de minőségügyi-és nem vegyész...viszont ha nem lenne mérnöki diplomám, akkor nem kezdhettem volna bele ebbe a képzésbe :) Örülök, hogy te elsőre megtaláltad a neked való szakmát/munkát :)

      Törlés
  3. Még sosem adtam így össze, de már bőven meghaladtam a 20 évet, és amennyire élvezem a (munka melletti) tanulást, szerintem később megközelítem majd a 30at is :-)
    Igaza van K-nak, sajnos nem mindenhol akarják, hogy a hallgatóknak jobb legyen... Az Emberem most Győrbe jár suliba és hatalmas szemeket meresztettem, hogy ott milyen elektronikus anyagokkal segítik a felkészülést, egyszerűen fantasztikus, minden elismerésem azoké az oktatóké,akik azokat az anyagokat összeállították.
    Nagyon sokat számít ez, a saját példámon is látom: az adótanácsadást tanulva is megtapasztaltam, hogy ha az oktató csak beesik az órára és felkészületlenül beszél össze-vissza (sajna megtörtént), sokkal nehezebb felkészülnöm, míg most viszonylag könnyűnek érzem a vizsgára készülést (holott ez a legnehezebb rész), mert a törvényt (tananyagot) olvasva látom, hogy ezt is, azt is említette a tanárunk, remek példákkal.

    Az Üzleti szimulációt anno én is nagyon élveztem, ritkán van ennyire gyakorlatias óra a veszprémi egyetemen :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az oktatóknak, akik ezt összeállítják, rengeteg munkája van benne, és tényleg annyira látszik, hogy ők segíteni akarnak ezzel a diákoknak. Én még nagyon nem rázódtam bele a munka melletti tanulásba, de lassan menni fog :)

      Törlés
  4. :]
    Én kb mióta az eszemet tudom, azóta fodrász akartam lenni, bár jó lenne már nem csak "papíron" :S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó neked :) Bár egy jó ideig én is vegyészmérnök akartam mindenáron lenni, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nem is igazán az én világom, de ha már annyi energiát és Anyáék annyi pénzt fektettek belém, nem akartam kihátrálni. És igazából szeretem a mostani munkám, de nem akarom egész életemben ezt csinálni. Nagyon-nagyon drukkolok neked, hogy sikerüljön minden amit szeretnél!!

      Törlés
  5. Jó is az, ha az ember megtalálja azt, amit szeret, szeretne csinálni :) Én kicsit elveszettnek érzem még magam, de remélem mire befejezem a mostani szakomat, kicsit világosabbá válik előttem majd minden :)

    VálaszTörlés