A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2014. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2014. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 13., kedd

2014 kedvencei

Tizenegy Tizenkét Tizenhárom nappal a hátunk mögött az új évben, szeretném megmutatni nektek milyen termékeket használtam előszeretettel 2014-ben. Tavaly igyekeztem jobban beosztani a pénzem, nem vásároltam sok új terméket, így nem is volt olyan nehéz összeszednem a kedvenc termékeimet.


Alapozót főleg ünnepekkor, családi kiruccanásokon használok. Ha mégis alapozó/BB krém után nyúlok, akkor a Garnier BB-jét vagy a Max Factor Facefinity alapozóját használom. Ilyenkor szívesen használok pirosítót is. Mivel csupán két, aktív használatban lévő, pirosítóm van, mindkettőnek helye van a kedvencek közt. A Paese pirosító (35-ös árnyalat) gyönyörű halvány rózsaszín, míg a Sleek Pomegranate egy erőteljesebb, sötét rózsaszín-bordó árnyalat, némi aranyos csillogással. Az ecseteim közül a legtöbbet az ebayes Sigma-utánzatokat használtam, nagyon tömöttek, mégis puhák. Szemre a models own ecseteimet, egy Coastal Scents- és egy ebayes ecsetet használtam leginkább.


Szemre év eleje óta a Make Up Academy Undress me too palettáját használom napi szinten, illetve április vége óta az Oh so special is a kedvenceim közt van, a jobb felső sarokban található csillámos lila a kedvencem a palettából. Az Essence szemöldökszettjét Orsi barátnőm mutatta meg nekem, azóta nem is használok mást, hiszen a világosabb barna szín majdnem olyan, mint a szemöldököm eredeti színe.


A kedvencek közül természetesen nem maradhatnak ki a rúzsok. Igazából majdnem minden rúzsomat szeretem, bővebben a linkelt bejegyzésben olvashattok a kedvenc darabjaimról. Főleg a piros, valamint az élénkebb színek után nyúlok munkanapokon is, de azért egy nude árnyalat is helyet kapott a sorban. Balról jobbra: Rimmel KM 08, NYC 402 Red flame, Rimmel KM 111 Kiss of life és a 107-es csodás burgundi árnyalat.


Nem használok sok kencét a hajamra, sampon, hajtápláló olaj és kész vagyok. Nem szeretem a hajbalzsamokat, mert balzsamozás során sokkal több hajam hullik ki, mint nélküle, a pakolások hatóidejét pedig nem tudom kivárni. Körülbelül március vége óta használom a LRP Kerium samponját érzékeny fejbőrre: kis mennyiség is elég belőle, kellemes illatú és ami a legfontosabb, van, hogy csak a negyedik napon kell  ismét hajat mosnom. A BC rózsaillatú hajolaj remekül teszi a dolgát, ápolja a hajvégeket, valamint a használatával egyszerűbben tudom kifésülni a hajamból a gubancokat. Ebben a műveletben a Tangle Teezer is segítségemre van, más fésűt már hónapok óta nem vettem a kezembe.


Körömlakkokban is szeretem a pirosat, de tavaly az első számú kedvencem mégis egy másik színben pompázó lakk lett, méghozzá a Burgundy Crush a Max Factortól. Imádom a színét, az állagát, a gyors száradását, a fedését és a tartósságát. A Candy Roset, szintén a MF-tól, gyakran használtam, ha visszafogottabb, de ugyanúgy tartós és gyorsan száradó manikűrt szerettem volna. A tavalyi nagy kedvencek a homoklakkok voltak, ezek közül is kiemelném a Golden Rose Holiday 52-es és a Lovely Baltic Sand 1-es árnyalatát. Alap-és fedőlakkok terén is az Essencere teszem le a voksom.


Arcápolás terén a La Roche-Posay termékek vitték a prímet, jobb arcápolókat egyelőre nem találtam, de mostanában nem is nagyon keresgélek már újabb arckrémeket, mert úgy érzem ezeket a termékeket igazán szereti a bőröm. Az arckrémről és a lemosóról itt már írtam hosszabban. A micellás vizet az egyik Pixiboxban volt szerencsém kipróbálni és nagyon elégedett voltam vele, azonban a magas ára visszatartott a vásárlásban. Aztán Reni egyik akcióvadász bejegyzésének köszönhetően értesültem arról, hogy októberben két 400 ml-es kiszerelés (volt) kapható egy áráért. Így viszont már darabja alig volt drágább a Garnier vizénél, úgyhogy végre nagy kiszerelésben használhatom az eddigi legjobb micellás vizemet. Nagyon jól eltávolítja a sminket, nem csípi a szemem és nem kell belőle nagy mennyiség egy-egy arctisztítás során.
Az Olay nappali kréme szintén pixiboxos szerzemény, nagyon szerettem, azonban sajnos idén elfogyott. könnyű krém, ami gyorsan beszívódik és nem hagy zsíros érzetet a bőrömön. Nekem ennél többre nincs is szükségem egy nappali arckrém esetében.


Tavaly nem olvastam túl sok könyvet, de mentségemre legyen, hogy amiket olvastam legalább vaskosak voltak :). Év eleji kedvencem volt a tavalyelőtt karácsonyra kapott Inferno, ami egy briliánsan megírt krimi, ahogy azt már megszokhattuk Dan Browntól. A vége talán ennek a történetnek a legmegdöbbentőbb, az író összes műve közül, és nagyon elgondolkodtató is egyben, hiszen olyan problémát pedzeget, ami globális szintű. A Gergő és az álomfogók csodás világba repíti az olvasót és noha gyerekeknek szánta az író a regényt. biztos vagyok benne, hogy a felnőtteket is ugyanúgy elvarázsolja az álomvilág. Külön boldogság volt számomra, hogy ismerős helyszínen, a Bükk szívében zajlik a történet nagy része :). Az igazság a Harry Quebert ügyben még friss élmény, hiszen január elsején fejeztem be a történetet. Ami nagyon jól megírt, kellőképpen csavaros, egyszerűen nem lehet letenni és a végén meg jön az értetlenkedés, hogy "ezért kellett ennek a kedves fiatal lánynak meghalnia???".
Játékok terén egyértelműen a Scrable volt a kedvenc. Bármikor vevő vagyok egy jó kis szópartira.

Nektek mik voltak a kedvenceitek 2014-ben? Az én kedvenc termékeim közül használjátok valamelyiket?

Legyen szép estétek, én még gyorsan kiadom a napi gőzt egy jó kis zumba-edzésen:) Köszönöm, hogy benéztetek hozzám!

Réka

2015. január 4., vasárnap

2014

Nem szerettem volna éves összefoglalót írni, mert 2014-et a kudarcok éveként tudnám leginkább aposztrofálni. Noha az év elején nem tűztem ki hatalmas célokat magam elé, mégis úgy érzem, hogy elbuktam. Végül azért döntöttem úgy, hogy mégis írásos formát adok a gondolataimnak, mert hiszem, hogy ami nem öl meg, az erősebbé tesz. 2015-re csak azt kívánom magamnak, hogy legyek még erősebb és küzdjek kitartóbban az álmaimért.

Az év elején nagyon nehéz időszakot éltem meg a munkahelyemen. Nem jöttem ki a főnökömmel, és úgy éreztem, hogy egy új kolléga felvételével "hátbaszúrtak", nem adták meg az esélyt, hogy igazán bizonyíthassak. Talán ez az elkeseredés, az új munka kétségbeesett felkutatása volt az egyik oka annak, hogy folytonosan elbuktam az interjúkon. Időközben egyik kolléganőnk is megnehezítette az életünket, ez az egész januártól áprilisig húzódott, már napi szinten gyomorgörccsel jártunk dolgozni, hogy éppen mit talál ki, amivel rohanhat a főnökhöz. Áprilisban aztán búcsút intett nekünk a problémás kolléganő, bár az a felmondás megérne egy külön bejegyzést. Innentől kezdve mondhatni helyreállt a rend: ugyan több lett a munkánk és a vezetőség egyáltalán nem erőltette meg magát, hogy új munkaerőt keressen, mégis kiegyensúlyozottak lettek a mindennapok. Június környékén ismét belevetettem magam a munkakeresésbe, de sajnos be kellett látnom, hogy az angoltudásom hiányossága miatt nem lesz új állásom, ezért augusztus elejétől angoltanárhoz járok. A 2014-et munkahelyi szempontból kettősnek érzem: év végére nagyon jó csapattá kovácsolódtunk, mégis bennem van, hogy el szeretnék már jönni.

Az iskolát nem fejeztem be. A tárgyakat megcsináltam, de a szakdolgozatnak lényegében neki sem álltam. Nagyon elkeseredett és frusztrált voltam és nem volt erőm egy sort sem írni.

Tesóm elköltözött a párjához, ami szerintem jót tett az egymáshoz fűződő viszonyunkkal. Így, hogy hetente, két hetente találkozunk, sokkal jobb a kapcsolatunk.

K. végig hősiesen kitartott mellettem, akkor is, ha gyakran voltam szomorú, frusztrált, hisztis. Nagyon hálás vagyok, hogy Ő velem van és hogy Ő van nekem. Nem tudom elképzelni az életem nélküle, valahol a távolság meg is erősített ebben a tudatban. Augusztusban elhatároztuk, hogy összeházasodunk 2015-ben, a 10. évfordulónkon. Ez nagy örömmel töltötte el a családjainkat is, régóta vártak már erre :) Egyelőre még nem érzem vészesen közeledni a dátumot, pedig hamar eltelik a hat hónap. A legfontosabbak, azaz a helyszín és a vőfély már megvannak, a többi pedig alakul majd.

A barátaimra nem fordítottam annyi időt, mint kellett volna. Tudom, hogy mindannyiuknak megvan a maga problémája, így senkit nem akartam a nyűgömmel fárasztani. Ennek az lett a következménye, hogy kicsit eltávolodtunk egymástól.

A blogot februártól szüneteltettem, nem éreztem, hogy kedélyesen tudnék írni  rúzsokról, körömlakkokról és egyebekről, sajnos nem tudom elválasztani a blogot a magánéletemtől. Augusztusban kezdtem újra bejegyzéseket írni, mert mégis hiányzott a blog és hiányoztatok Ti is. Ugyan kicsit nehézkesen indul újra be az élet a blogon, de remélem 2015-ben több időm és érdekesebb mondanivalóm lesz számotokra.

Azért szeretnék még néhány pozitív élményt is megemlíteni, mert az apró örömök végig ott bújkáltak az évemben:

♥ Balatonalmádi hosszú hétvége kettesben - sok pihenéssel, evéssel és fagyizással
♥ Balatonalmádi hétvége párom zenekarával
♥ Szuper céges családi nap és év végi karácsonyi buli
♥ Átalakítást nyertem Csipkelány blogján, az eredményt itt megnézhetitek.


A képeket Kami készítette, a nap eseményeit fotós szemszögből nála olvashatjátok.

♥ Állatkertezést kaptam K-tól születésnapomra


♥ Balatongyöröki hétvége, amin végre ismét találkoztunk egyik barátunkkal és a párjával (Balatonedericsen is voltunk aznap az Afrika Múzeumban)

K. kihasználta a fényképező egyik funkcióját, ami használatával két kép egybeolvasztható...NO COMMENT
Kérek egy ölelést teveee :)
♥ Túráztunk az Alacsony-Tátrában




Nem mindennapi élmény a mélység felett ebédelni :)
♥ Unokatesó-találkozó, amit 2001 óta minden nyáron megtartunk a Duna-parton

Idén egyik unokatesóm meglepte a családot az eddigi évek (digitalizált évek) képes összefoglalójával
Sátortábor
♥ Idén nem voltunk hosszabban nyaralni K-val, helyette anyáékat leptem meg egy négy napos kemencei üdüléssel
♥ Eljegyzés

Virágkosár Anyuéktól
♥ Jó kis kemencés party augusztusban, majd szuper Halloween-buli októberben unokatesómnál
♥ Nagyon jó karácsony és több, mint két hét szabadság :)
♥ Szuper tanyabulik, sok kirándulás K-val és Fülessel
Az egyik kedvenc nyári képem, K unokatesója találta a sáskát, K. pedig igyekezett minden szögből lencsevégre kapni
Itt éppen a Kab-hegyi kilátót másztuk meg, de voltunk nyáron egy másik kilátónál is, ami majdnem 20 m magas (Papod-hegy; Vitéz Bertalan Árpád kilátó), ott már Füles sem volt ennyire bátor :)
És hogy mit teszek majd az új évben?

Mindenekelőtt megtanultam, hogy minél görcsösebben akarok valamit, annál nehezebben érem el, így kevesebbet fogok stresszelni a dolgokon. Idén megírom a szakdolgozatom és megszerzem a második diplomám. Új munkám lesz. Jó feleség és jó háziasszony leszek. Újra a mindennapjaim része lesz a sport. Jobb leszek a családomhoz. Ügyesebben fogok gazdálkodni a pénzemmel és az időmmel. Becsülettel vezetem majd az inspirációs naplóm (köszönöm Viki és Laruska) és a postbookom, mert biztos vagyok abban, hogy ezek segítségével összeszedettebb lesz az életem, valamint az Emese által küldött boldogságtervet is hónapról hónapra követni fogom :). Apropó, ha esetleg nem olvastátok Emese ehhez kapcsolódó bejegyzését, akkor a linkre kattintva megtehetitek és ha ma jelentkeztek, ti is velünk tudtok startolni holnap :)

Nektek hogy telt 2014? Örülnék, ha néhány sorban leírnátok nekem vagy linkelnétek az év végi összefoglalótokat, ha ti is vezettek blogot.


Legyen csodaszép napotok, köszönöm, hogy végigolvastátok ezt a nem éppen rövid bejegyzést.
Puszi, Réka